Darren Shan – A kígyók városa

Város-trilógia III

„Ahogy a buli magasabb fokozatba kapcsol, messzire, a folyó közepébe hajítom a zsinórt, és folytatom a horgászást, kiélvezve a hűs szellőt és a sült hal illatát, izgatottan várva a már a pikáns mesék és boldog emlékek felidézésével megtűzdelt éjszakát, ami rég elveszett, szeretett barátaim társaságában tölthetek.”

Egyszerűen csak szomorú vagyok, hogy nem jött be. Hiába bizakodtam, mert láttunk már olyat, hogy a 3. rész mentett meg egy sorozatot, de ez most nem növeli a kivételek táborát. Darren Shan jó ifjúsági regényeket ír, de ez sajnos nem elég.

Tíz év alatt Capac meggyengült. Az meg hogy lehet? Jó, persze kapunk rá magyarázatot, de hát elég zsenge. Nem akarok nagyon bele menni, mert érződik az átgondoltság és a munka a történetben, de valahogy nem mond semmit. Al nem elég erős karakter, hogy ismét főszereplővé váljon, még Paucar Wamiként sem.

A kedves inka papok ellen meg nem sikerült engem fellázítani. Nem érzem, hogy jogos lenne az a mély ellenszenv, amivel minden szereplő viseltet irántuk. Ez pedig nagy probléma és jelentősen visszavet abban, hogy élvezzem a könyvet, hiszen ez egy alap tézis lenne a megfelelő befogadáshoz. Az meg, hogy miért lenne annyira szörnyű édes kettesben Alnak és Capacnak a várost irányítania, nem fér a fejembe. Meg miért nem mondanak igent, aztán majd kitalálnak valamit. Vajon csak én csömörlöttem meg a harmadik kötetre? Hiszen vártam, hogy végre-valahára kiderüljön valami ezekről a titokzatos emberekről, és amikor kibukik az igazság hát inkább fedte volna jótékony homály. Ugyanis nem nagy ügy az egész.

Ehhez jön még, hogy nincs nagy csavar az eseményekben. Lehet, hogy eléggé edzett vagyok és már túl magasan van a tűrésküszöböm, de semmi sem üt nagyot. Ide tartoznak az inkák, a bosszút esküdött rendőr, Capac eltűnése és szerelmi önfeláldozása. Még a nagynak megálmodott harcjelenet sem nyeri el a tetszésemet. Legalább egy kicsit belecsöppenhettünk volna a csihi-puhiba. De Shan csak abban jó, ha egy valakit állít a fókuszba.

Az meg hogy hogy jönnek ide a kannibál szenilis nénik, hát végképp nem értettem. Valahogy nekem nem férnek bele a világba. A papokon és a hozzájuk kapcsolódó dolgokon kívül ez egy normális hely. Nincs varázslat meg természetfölötti stb. Akkor hogy jönnek ide az elhanyagoltságuk okán kanibállá váló nők?

Sajnálkozhatnék, de nem teszem, attól nem változik a helyzet, így csak befejezem az írást.

Darren Shan – A holtak vonulása, Város-trilógia I

Darren Shan – A pokol pereme, Város-trilógia II

Darren Shan – A pokol pereme

Város-trilógia II

„Azt hiszem, ölnöm kell.”

Annyira reméltem, hogy Darren Shan a második kötetre belejön és nem kell mentegetnem. Hát most azt tudom mondani, hogy attól függ, honnan nézzük. Sajnos csak ennyit sikerült, nem egy egyértelmű igen. Majd esetleg a befejező rész…

Kezdjük a pozitív oldalról. Ha csak egy egyszerű krimit ígérnének nekünk, akkor maximálisan elégedett lennék. Jó kis nyomozás részesei vagyunk. Al Jeery, a Kardinális hadseregének, az Osztagnak az egyik legjobb tagja és váratlanul új munkakörbe helyezi a város ura. Egy gyilkossági ügyet kell megoldania. Végre történik is valami. Több gyanúsított van, mindegyik érdekes és jók a párbeszédek is a „kihallgatásokon”. Nem agy nagy bumm, de kellemes.

Szokásostól eltérő a folytatás, történet idejének a megválasztása is.  Hamar és érthetően derül ki, hogy még az eredeti Kardinális uralkodik a Város fölött. Pár eseményt más szemszögből is láthatunk. Új információk derülnek ki az eddigi szereplőkről és mindez kellemes, gördülékeny formában.

A probléma az egésszel van, az összképpel. Nem egy szimpla krimit vártam és akkor nyilván bánt, ha csak azt kapom. Az inkás szál ugyanis gyenge. Néha feltűnnek, van pár információ, de semmi lényeges. Az a baj, hogy nem is kelti fel a figyelmemet, olyan semleges, hogy ők most mit is akarnak. Valahogy nem tudott átlépni Shan a titokzatos vagyok, majd a végén mindent kitálalok c. megoldáson. A titokzatos légkört nagyon nehéz létrehozni. Egyfajta állandó feszültség kell a hallgatás és infó csepegtetés mellé, amit nem sikerült hozni. Nekem ezek a vak papok nem elég érdekesek.

Jobb lenne a kegyetlen karaktereket is kicsit jobban megismerni. Mert hát leginkább csak az van, hogy ő nagyon kegyetlen, de miért?, mert ő nagyon kegyetlen, ja, jó. Szegény Kardinális is inkább csak egy hóbortos bandavezér. Paucar Wami halálos és rettegett, amíg el nem érünk ehhez a kötethez és a Kardinális sorsára jut. Jók az alap karakterek, csak valahogy nem fért bele, hogy igazolva is legyenek. 

Al Jeeryt a változás pillanatában akarja megörökíteni Shan. Ami valljuk be nem a legegyszerűbb megközelítési mód. Az elmondottak, előzmények alapján nem érzem, hogy Alban benne van a lehetőség, hogy azzá váljon, amivé. De lehet, hogy csak engem nehéz meggyőzni. Az a baj, hogy többet vártam ettől a sorozattól, mint ami lett. Viszont nagyon jó film készülhetne belőle.

Darren Shan - A holtak vonulása, Város-trilógia I

Darren Shan - A kígyók városa, Város-trilógia III