„James visszavonult a házába, és bevágta az ajtót, miközben az össze nem illő pár nevetve és kiabálva folytatta az útját.”
Megszokottól eltérően, kicsit hosszabb bevezetés következik. A sorozatokkal állandó problémában vagyok. Annyira zavaró, hogy nem jelölik rendesen, már többször említettem és most megint belesétáltam. Ugyanis azt hittem, hogy ez a sorozat első része. Igaz, nem néztem utána rendesen, de mivel nem jelzik, a kiadás dátuma alapján gondoltam így. Amúgy a Spenótos halálpitét vettem volna meg, mert annak tetszett meg a címe, leírása anyukámnak. (amúgy mondanom sem kell, hogy nálunk összevissza adják ki, mert végül is a spenótos az első) A könyv ugyanis ajándék volt és így adódott még egy probléma már ebből a címből. Elsőre nem tudták hova tenni. Ugyanis valljuk be, fura a címben az a szópár, hogy „parázna lódoktor”. A párom, amikor először meglátta a borítót egyből azt kérdezte, hogy ez milyen könyv? Tehát annyira nem passzol, az eredeti cím meg hát köszönni sem köszön a magyar testvérnek: Agatha Raisin and the Vicious Vet.
A borító viszont egy az egyben megegyezik az egyik külföldi tervvel, ami csinos. Jó ez a fehér háttér és a rajzolt téma. Egy valami még különlegessé is teszi, a szöveg elrendezése. A cím ugyanis a főszereplő nevével kezdődik minden esetben (ami jelenleg pontosan 22t jelent) és ez az oldal tetején látható. Pontosan úgy, mint ahogy az írókat jelölni szokták. M.C. Beaton azonban nem akar átverni, alul az ő neve is, megegyező nagyságban fel van tüntetve. Ez csak egy kedves, ötletes kikacsintás. Ahogy a főszereplő neve is összecseng azzal a bizonyos, nagyon híres Christievel.
M.C. Beaton neve összeforrt a krimivel, de romantikus olvasnivalóval is ellátja a közönségét. Eddig 101 írása született, 11 sorozat, ezek közül kettőnek több, mint húsz része van, ezek Agatha Raisin és Hamish MacBeth történetei. Saját nevén, Marion Chesneyként is publikált, de már a romantikus könyveit is kiadták M.C. Beaton név alatt is. Honlapján nem sok személyes információ található az írónőről, de azért érdemes bekukkantani.
Igazából lehet, nem is baj, hogy ilyen hosszúra sikeredett a bevezetés, mert a könyvről nem sok mindent tudok elmondani. Amikor első ízben próbáltam meg összegezni a gondolataimat csak egy jelző volt, ami előkerült és ez ennyi: aranyos. Próbáltam forgatni, hogy, na de mégiscsak mélyebb értelmet kéne előcsikarni, de rendre csak az jött fel: aranyos. Ájjj.
Igazából nem számítottam semmire, mert ez egy kis nyomozós szösszenet, csak egy kicsit mulatni szerettem volna. Azonban amikor a végére értem nem tudtam volna megmondani, hogy mi visz rá valakit arra, hogy rajongjon a karakterért és mind a 22 könyvet beszerezze. Agatha Raisin engem nem nyűgözött le, se nem volt szimpatikus, se nem idegenkedtem az idősödő nőtől. Olyan semleges volt. Pontosabban némi zavart keltett, hogy viccesnek kellett volna éreznem, hogy olyan helyzetidegen a viselkedése. Az egyik humorforrás ugyanis az lenne, hogy a vidéki életbe belepottyant Agatha nem képes megfelelően öltözködni, még itt is a méregdrága, elegáns ruhatárából válogat és megragad minden alkalmat, hogy átöltözzön.
A nyomozás pedig nem egy nagy só. (ez egy komoly kritikusi kategória) Agathával közösen a helyi agglegény, James Lacey is kíváncsi és elhatározzák, hogy nem egy véletlen baleset áldozata lett az elhalálozott állatorvos, hanem idegenkezűség van a dologban. Így házról házra járják azokat, akik a doktor ismerősei voltak és mindenkit beavatnak a feltételezésükbe. Ennél a pontnál felteszik a mindent eldöntő kérdést, hogy az aktuális faggatottnak mi a sejtése, ha gyilkosság történt ki lehetett az elkövető. Aztán szépen, lassan egyre többet tudnak meg.
James Lacey, a nyugalmazott katona karaktere olyan Mr. Darcy-szerű akar lenni. Nekem inkább olyan üres lett. A karót nyelt, szűkszavú férfi azért tud izgalmas is lenni, profi betörő és a közelharc során sem kell félteni. Több lehetne az ilyen akció. Mindamellett kiderülhetne több magánéleti információ Jamesről. Megrögzött agglegény és könyvet ír(na) pluszban minden magányos vénlány szemet vetett rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése