Marina és Szergej Gyacsenko - Alekszandra és a teremtés növendékei

„Ne félj!”

Persze… Megint az én hibám, hiszen ki az, aki a fülszöveg és a borító alapján választ könyvet? Micsoda hülyeség. Nem nagyon találtam a szerzőpárosról semmit, sajnos nem értem a cirill betűket. A kritikának bevallom az is betesz, hogy valami lazát szerettem volna olvasni és a leírás szerint azt hittem, az lesz.

Bölcsész vagyok/voltam… azt hiszem, már sosem mosom le magamról, tehát vagyok. Így nem áll messze tőlem az elvontság. Ezt szeretném leszögezni. Azonban ez az önmagát dicsérő szöveg annyira taszított. Állandóan abban a szerepben tetszelgett, hogy ő aztán valami új, valami különleges, közben meg Bevezetés az irodalomtudományba 1.évf/1. Szerintem igenis pofátlanság egy ilyen gondolatot így felhasználni. Lehetett volna finomítani, a történettel ellensúlyozni, vagy egyszerűen feloldani benne, de nem. Csak állt csupaszon, mert ez egy jó gondolat, ami elvisz egyedül egy könyvet, pedig nem.

Szaska jeles tanuló, egyedül él anyukájával, aki szegényes fizetéséből még egy nyaralást is kigazdálkodik egyetlen lánya kedvéért. A visszahúzódó tizenhat évest a felhőtlen pihenés közepén egy férfi rémiszti halálra. Értelmetlennek tűnő feladattal bízza meg és megfenyegeti, hogy ha nem hajtja végre, valami rossz történik. Az iskola utolsó egy évében, otthon is van egy rituálé, amit meg kell tennie, így végül felvételt nyer a Különleges Technológiák Főiskolájára. Itt aztán szembeötlővé válik az átalakulás, ami már az első feladattal elkezdődött. Bár semmit sem tudunk, a tanulókkal közösen sötétben tapogatózunk. Így csak találgathatunk, hogy mit és minek tanulnak. Amiből viszont töményen kijut az a szenvedés. Mindenki nyüglődik és vergődik, mivel Szaska (mondanom sem kell) nagyon különleges tanuló, ezért neki dupla annyi nyüglődés és vergődés jut. Az utolsó tizen-huszon oldalig nem is derül ki, hogy miről van szó. Persze már korábban sejteni lehet, hogy valami rém elvont dolog.

Nem tudom, hogy a többi könyv milyen lehet és kicsit cikiben is érzem magam, hogy mennyi díjat bezsebeltek és akkor tényleg én nem értek valamit… vagy inkább ez nyugtat meg. Ugyanis ez nem élvezhető irodalom, nem olyan, ami az olvasóért van. Legalábbis értem tuti nem.